Legyőzöm a világot

Random appreciation: le a kalappal a német szinkrontolmácsok előtt.
(ma németen rám lett szólva, hogy várjam ki szépen a mondat végét, többnyire ott van a lényeg.
és tényleg.)

Túl sok Varró Danit olvasok manapság tanulás helyett.

Nemrég egy német könyvben futott belém a gondolat, hogy a valódi változás csak kívülről jöhet, mert az ember nem tud a megszokott közepén csücsörögni, hogy na most akkor megváltoztatom a hozzállásomat, hanem kívülről, a környezetet kell először megváltoztatni.
Ez nagyon nem tetszik, mert szinkronban van anyukám éveken át hallgatott "rakj rendet a szobádban, különben nem lesz rend a fejedben sem" piszkálásával.
De a könyvből nyilván hitelesebbnek hangzott.
Meh.

A kajálás megregulázásához letöltöttem a cronometert, és egyrészt tök büszke vagyok magamra, mert a bevitt aminosavjaim és vitaminjaim többnyire rendben vannak (kivéve D-vitamin és B12), másrészt elég keményen kikristályosodott, hol és mit rontok el.
Szóval most kemény odafigyelés van, csak tartson is tovább a hét végénél.