Büszkén veregetem meg önnön függetlenségem vállát, hogy már nem sok mindent fizetnek a szüleim, de tény, a legtöbb ruhámat még igen - és ma anyukám ultimátum elé állított: csak akkor kapok új téli ruhákat, ha szelektálok a mostaniakból. Általában ilyenkor felháborodom, de most a szekrényből kifolyó ruhákat látva meg kellett állapítanom, hogy van benne valami. Úgyhogy nekiestem, és komolyan mondom egy óra alatt végeztem vele, négy zsáknyit válogattam ki: kettő ment a levesbe, kettő félre jövő nyárra. Jót tett az önkéntes munka, mert kb. öt másodperc kellett egy ruhához, harminc, ha próbálni is kellett, mert nem emlékeztem, hogy áll.
Ezt a meglepő hatékonyságot látva anyukám meglapogatta a vállam, majd elvitt vásárolni.
Medvegy meg van győződve róla, hogy egy nap énis így végzem majd, csak könyvekkel és ruhákkal.
(nem értem, miért csináltam "blabla" cimkét, ez az egész blog blabla)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése