2016. február 13., szombat

Ma akartam pótolni a TILTet, de most jövök a fodrásztól, és kicsit nehéz boldog dolgokra koncentrálni a hisztéria határán.

Utoljára kb. 12 évesen sírtam hajvágás után, de most megint közel vagyok hozzá, vagyis váltakozik a "nem is rossz, majd biztos beáll pár nap múlva" és a csendes belső zokogás.

Jelenlegi álláspontom szerint most egy évig összefogva hordom a hajam és soha többet nem megyek fodrász közelébe, a valóságban viszont kéne keresni egy olyan szakembert, aki megkímél a hajhisztiktől életem hátralevő részében.

2 megjegyzés:

  1. https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xpa1/v/t1.0-9/12745820_578734282292482_5883733721958858228_n.jpg?oh=a7849ac41499a141ad94e2b672c5e15f&oe=5734DEFF ? :(

    Amúgy az esetek szinte 100%-ában tényleg csak napok kérdése, és normálisra beáll a haj.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Áá, csak magamat hibáztathatom: ráhagytam, hogy vágjon, amennyit kell, és nem kértem konkrét frizurát... szóval magamra vessek-.-
      (ez a képregény viszont zseniális:DD)

      ANNYIRA amúgy nem lett vészes, csak elsőre rémültem meg kicsit... de általában tényleg kell egy-két hét is, mire elfogadom az új hajszerkezetemet, remélem most is csak egy kis idő kérdése:D

      Törlés