Tegnap kiolvastam a Mesterségem a halált.
Az a könyv kinyitotta a lelkemet és belehányt.
Remekül haladok a NaNoWriMó-val, minden nap összenyűglődök 1667 szót - a teljesítményem hullámzó: néha megakadok és fél órán át kotlok száz szó fölött, aztán mire belelendülnék, általában elérem a napi penzumot, és akármekkora a csábítás, abbahagyom és lecsapom a laptop tetejét. Nem tudom, mennyire lesz eredményes, eddig bizakodó vagyok.
Még sosem írtam regényt.
Ma a szokásosnál is kevesebbet és felszínesebben aludtam (tele olyan hülye álmokkal, amikben pl. újra érettségiztem, a ballagásomra eljött Medvegy családja és derékig érő raszta hajam volt), szóval minden munkahelyi döntésemet háromszor megkérdőjelezem és ellenőrzöm.
Amúgy most is dolgoznom kéne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése