Rádöbbentem, mekkora egy darab szar is vagyok, mivel hogy nyekergek, ha a munkahelyről szalajtott ismerős-barátaim látszólag kihagynak valamiből - de amikor bármelyikük is annak a jelét mutatja, hogy a társaságomra vágyik (esetleg FELHÍV BESZÉLGETNI), teljesen ki vagyok akadva, hogy mi ez.
Az ukrán-orosz háborúba próbálok nem belegondolni - nem tudom, ez mennyire tesz rossz emberré, de nincs kapacitásom aggódni rajta.
Számomra amúgy kissé értelmetlennek tűnik olyan országok problémái ellen internetes aktivistáskodni, amikhez amúgy semmi közöm, de közben érzem a tehetetlenséget és azt sem tudom, hol illik meghúzni a határt (földrajzit vagy képletest), ahonnan már ostoba és/vagy közönyös az ember, amiért nem áll ki a világban történt igazságtalanságok ellen.
Egy kisebb összeget azért szeretnék utalni valamilyen segélyszolgálatnak, csak még kiötlöm, melyiknek. Medvegy elég sokat olvas a témában, és letolt, amikor javasoltam a máltai szeretetszolgálatot.
Na de hogy a nagyokat idézzük, vissza a salátákhoz és a körömlakkokhoz: mióta kitaláltam, hogy levágom a hajam, elkezdtem kötődni a jelenlegi hosszhoz, hát faszomat komolyan.
Apropó faszom, azt álmodtam, hogy lett egy - ne kérdezzétek, milyen álomlogika alapján, de az első dolgom volt kirohanni egy nyilvános vécére és szemrevételezni meg átfogdosni, milyen érzés. Kiváncsi lennék, az álmoskönyv szerint mit jelent egy lepukkant vécéfülkében a hirtelen kinőtt péniszünket vizsgálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése