Bocsánat a rádiócsöndért, de kivételesen okom volt rá. Béna vagyok ilyenekben, szóval itt van: Medveggyel még Decemberben úgy döntöttünk, hogy elválnak útjaink.
Nem szeretném jobban kifejteni, de valamennyivel tartozom, elvégre elég sokat regéltem itt magunkról, így fair. Röviden:
- Közös megegyezéssel és teljesen békésen történik a dolog.
- Augusztusig van szerződésünk a lakásra és ki van fizetve a lakbér, szóval még együtt lakunk, csak külön szobában alszunk.
- Medvegy tavasszal visszaköltözik Magyarországra egy hónapra, hogy kitalálja, melyik országban szeretne élni a jövőben.
- Én mindenképpen itt maradok Angliában.
- A fentiből remélem lejön, hogy nincs nagy dráma a háttérben, nem volt megcsalás vagy tányérdobálós veszekedések, és mivel továbbra is nagyon szeretjük egymást, meghozni sem volt túl egyszerű a döntést. Maximális tisztelettel viselkedünk egymással és barátok maradunk a jövőben.
- Hogy vagyunk? Kicsit szomorkásan, elvégre nem így tervezte egyikünk sem, de összességében és a helyzethez képest jól. Sokat röhögünk a helyzeten meg egymáson*, aztán néha nekikeseredünk kicsit, de na, tizenhat év az tizenhat év.
Szóval ez van.
Amúgy kivel mizu, miről maradtam le? :D
*pl. azon, hogy egyből kaptam egy 90 fontos késedelmi díjat a rám frissen átírt kocsira, amire Medvegy többször figyelmeztetett, hogy ne felejtsem majd el befizetni.
Ó, te jó ég, erre egyáltalán nem számítottam! De akkor ezek szerint mindenki jól van, a lehetőségekhez képest, ugye?
VálaszTörlésÓ! 🤍
VálaszTörlésÓ, nagyon sajnálom, elég nehéznek hangzik. :(
VálaszTörlésÉn is nagyon sajnálom és egyben gratulálok és csodás új kalandokat kívánok neked az új fejezethez! ❤️
VálaszTörlés