2013. július 14., vasárnap

zanza

Bizonyos napokon olyan nyomott vagyok, és még csak komolyabb okom sincs rá.

Összebűzölögtem a lakást, mert sikeresen szénné égettem két szelet abonettet a pirítóban. Az egyik pillanatban még jók voltak, behajoltam a hűtőbe sajtért, és mire visszanéztem, már dőlt belőle a füst. Gasztronómiai csőd vagyok ma.

Megtaláltam a tökéletes menyasszonyi ruhát, ami kivételesen tényleg tetszik, de nem tudom, érdemes-e erre az egy alkalomra varratni. Mihez kezdek egy esküvői ruhával? Mert tuti nem csinálok ruin the dress módon hülyét magamból.

A takarítás olyan kilátástalan. Ha már eltöltök egy délelőttöt söprögetéssel, felmosással, rendrakással, nem lehetne legalább aznap délutánig kitakarítva?

Macskás tanács: mindig legyen otthon jutalomfalatka, arra az esetre, ha a jószágot valami atrocitás érné a mi hibánkból. Pl. véletlenül egy fél adag konzervkaját folyatunk a fejére, aminek a kimosását nem élvezi annyira: viszonylag gyorsan túlteszi magát a traumán, ha kap pár darab sajtos falatkát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése