Legyőzöm a világot

Anatómiát kéne tanulnom, mi sem alkalmasabb hát egy újabb TAG kitöltésére?
Kemivikitől csórva.

1) Hogy találsz új olvasnivalókat?
Sokféleképpen: könyvesboltban nézelődve, antikváriusom ajánlása alapján, ncore ebook kínálatát böngészve. Régen a könyvtárban is szívesen vadásztam, csak hát manapság nem jön össze a beiratkozás - sad s. is sad.

2) Miért kezdtél olvasni?
Öööö, mert szerettem? Nem tudom. Mert érdekelt.
A családi legendárium szerint úgy tanultam meg olvasni, hogy eleinte csak folyton kérdezgettem, hogy az milyen betű, és aztán Garfield és Snoopy képregényeket vetettem magamnak.

3) Milyen gyakran veszel könyveket?
Gyakrabban, mint kéne, már így is rogyadozik a könyvespolc, és nem is tudom hová tenni őket. Szerencsére anyukám is olyan könyvbuzi, mint én, ezért tőle kapok legalább havonta könyveket, magamnak inkább olcsóbb antikvár példányokat vadászok.

4) Hogy változott az ízlésed az elmúlt évek során?

Mindig is eklektikus ízlésem volt: tizenévesen is egymás után olvastam tiniregényeket és klasszikusokat (amiket akkor még nem értettem meg igazán). Inkább az kristályosodott ki, mit NEM szeretek: a krimiket és a romantikus regényeket, amikkel korábban még kísérletezgettem, ma már messziről kerülöm.

5) Hogyan reagálsz, ha nem tetszik egy könyv vége?
Megjegyzem, hogy hát ez nem tetszett. Az életben sem mindig tetszik, ami történik, valahogy mégis túlteszem magam rajta.

6) Meg szoktad lesni a könyv végét?
NEM, SOHA. Nem véletlenül írták meg az ívét a történetnek, ahogy ki kell derülniük a részleteknek. Anyukám amúgy mindig elolvassa a végét, is elképesztően idegesít, úgyhogy ha utánam olvas egy könyvet és belekérdez a végébe, néha hazudok neki, csak hogy komolyan meglepetés maradjon (aztán jön hozzám felháborodva, hogy "dehát azt mondtad, nem ő tette/nem hal meg!", én meg jól mulatok).

7) Puha borító vagy kemény kötés?
Inkább puha. A legjobban azokat szerettem, amiket már sokan olvastak, és gyűrött és megtört a gerince. Perverz vagyok.

8) Hol és mikor olvasol a legszívesebben?
Tömegközlekedésen és órán, pad alatt. Menet közben is szoktam, többször mentem már neki valakinek vagy botlottam meg, mert nem néztem az orrom elé, de arányaiban relatíve balesetmentes vagyok. Otthon nem az igazi, nem találok kényelmes pozíciót, mindig van mit tenni és ha végre kényelmes, kezemben a teám és a macska is elhelyezkedik, pisilni kell.

9) Mik azok a hülye apróságok, amik a legjobban kiborítanak egy könyvben?
A félrefordításoktól a falnak megyek (egy Stephen King novellában sikerült elkövetni a "Két és fél embert"). Ha filmekről vagy utalásokról van szó, fordítóként az a legkevesebb, hogy ráguglizok, nem?
De a másik végletet sem szeretem, az erőltetett magyarítást. Akkor inkább egy lábjegyzetben magyarázza el, mi az adott dolog, és még okosodom is.
Gépelési hibák, melléütések is idegesítenek, vagy ha látványosan szellősre van sorközölve, hogy többnek tűnjön.

10) Mi az, amivel azonnal rabul ejt egy könyv?
Nem tudom. Teljesen változatos könyvektől kaptam már hidegrázós libabőrös élményt, és nem tudom, mi volt bennük a közös.
Történetcentrikus vagyok, úgyhogy talán az ütős alapötletre tudnék tippelni, de egy jól megírt, viszont nem annyira fordulatos könyv is tud nagyon tetszeni.