A facebookos ismerőseim egyik fele házasodik (nem tudom, mit érezhetnek a harmincas egyedülálló nők ilyenkor, ha már én ennyire szenvedek), a másik nyaral, bennem pedig kezd felbuggyanni a keserű féltékenység, ezért inkább elterelem a figyelmem brutális Stephen King novellákkal.
Közben pedig tervezzük az idei kiruccanásunkat, és ha minden összejön (márpedig miért ne jönne), akkorát fogunk nyaralni, amekkorát eddig még soha.
Felnőttnek lenni azért néha jó.
(abba meg bele sem merek gondolni, hogy épphogy hazaérünk, kezdődik a suli meg a szülihetem, és akkor kárpótol az élet a mostani punnyadásért)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése