Semmi sem turbózza fel gyorsabban az embergyűlöletemet, mint ha beállítanak egy sorba sok ember közé. Néhány perc után szabályos fizikai fájdalmat érzek, és idővel már nincs az a könyv, ami le tudna kötni.
(szerintem akkor tört össze bennem valami, amikor három órán át ültem a józsefvárosi okmányirodában, hogy új személyit csináltassak.)
Én egyszer szemgyulladás miatt mentem az SZTKba, ahol elvileg már nem lehetett kapni reggel nyolckor sorszámot, és mire kicsikartunk a kb portás szintjén álló nőtől, direkt olyan számot adott amit soha nem is mondtak be, így 4-4,5 órán keresztül ültem míg véget nem ért a délelőtti rendelés és akkor hívtak be mikor látták hogy én meg miért ülök még egyedül... a mai napig ölni tudnék egyébként ezért a csodás emlékért.
VálaszTörlésJÉZUS, ehhez képest eddig azonnal sorra kerültem minden orvoshoz... (főleg amikor anyukámmal mentem, akitől azóta próbálom eltanulni a magabiztos lerázhatatlanság művészetét)
Törlés