Tegnap éltem az álmot: poénból elmentem a busz végállomására.
Tök móka volt.
Egészen addig, amíg mindenki le nem szállt, én meg fönt maradtam, aztán a busz félreállt és lekapcsolt minden fény, én meg ültem és vártam. Végül a buszvezető észrevett és rám szólt, hogy mit keresek itt, miért nem szálltam le a többiekkel.
De ettől még nagyobb móka lett.
Medvegy megjegyezte, hogy gyerekként mindig erre vágyott.
Énis, de én azért csináltam néha: a gimis barátnőimmel az akkori háromból két metrónál megnéztük, mi van a végállomáson túl (ehhez az élményhez hasonló elsötétülő járművek és értetlen metróvezetők), és egyszer ellógtam a suliból és egész nap tömegközlekedtem, majd rendes időben, fél négykor hazaindultam.
Egyszer én is megnéztem két barátnőmmel, mi van a metró végállomása után. Olyan izgi volt. :D
VálaszTörlésMi vagy öten csempésztük be magunkat - az első körben csak ültünk a helyünkön, mire a metró nem indult sehová és a hangosbemondó egyre nyomatékosabban mondta be, hogy VÉGÁLLOMÁS. De mi ettől csak elszántabbak lettünk, visszamentünk egy megállót és úgy szétszóródtunk a kocsiban, hogy pont takarásban legyünk a kamerák elől, és így már belógtunk a végállomáson túlra:D (ahol aztán fel-le rohangásztunk a kocsiban, csimpaszkodtunk a kapaszkodókon és egy gitár is előkerült, amikor az értetlen metrósofőr ránk talált)
TörlésHjajj régi szép idők:')
Lehet én vagyok nyomi, de én nem is merném és nem is akarom ezt megtenni - illetve hát nem tudom Bpen hogy van, igaz, hogy itt (Miskolcon és Szegeden is) elég sok végállomás csak annyi, hogy a busz tesz egy mini kört hogy megforduljon, és a leszálló + felszálló utasok így ugyanott szállnak fel-le, így nem olyan nagy cucc. :D Viszont extrémebb verziót már nem merek bevállalni, mert vannak olyan sofőrök, akik ha tök normálisan is szólsz hozzájuk - kérdezel valamit, elküld a kurva anyjába (kb. szó szerint), és mindig az él bennem, hogyha egyszer ezeket a fentebbieket megtenném, akkor aztán tényleg tátott szájjal szaladgáltam a f.szerdőben és magamnak köszönhetem azt a szituációt amit amúgy világéletemben már-már kínosan kerülök :DD
VálaszTörlésA legtöbb busznál itt is annyi a végállomás, hogy az emberek leszállnak, a többiek meg fel, de ezek nem is számítanak kihívásnak:D fentebb az újpalotai buszvégállomásról van szó, ahol néha félreáll a busz, a sofőr leszáll és most x óra pihenő következik.
TörlésÉs hát a sofőrök itt sem mindig cukik, de én eddig megúsztam olyat atrocitásokkal, hogy miután megdöntöttem a 200m-es sprint rekordomat, képesek az ajtónyitó gombért nyúló kezemre zárni az ajtót és elhajtani a búsba - de eddig minden ilyen kalandnál jófejek voltak:)
azt azért elárulhatjátok, mi van a metróvégállomáson túl :))
VálaszTörlésTitok és varázslat:D
TörlésAmúgy nem, egy üres garázs meg üres és sötét metrókocsik. Kicsit kísérteties meg szokatlan az általában tömött járatokhoz képest, de bejutni tagadhatatlanul az izgibb része a dolognak:D