Most jobban vagyok, szóval próbálom meglovagolni a hullámot, elvégre ki tudja, meddig tart, haha.
Elkezdtük a Wednesdayt, szórakoztató annak ellenére, hogy ez már nem nekünk készült, jobban élveztük volna mindketten edgy Tim Burton rajongó tinédzser korszakunkban. De nagyon jó program naponta egy epizódot megnézni egy-egy pohár borral, összebújva.
Amikor hazamentem Budapestre, BFF tett fel nekem géllakkot, és amennyire tetszett eleinte, annyira bántam később, amikor elkezdett zavarni az egy mm-es lenövés - szóval nyilván nekiestem vasárnap este egy reszelővel. Elég sok tragikus csillag állt együtt, de végeredményben három órával és vagy négy reszelővel később leszedtem az összes körmömről. A tanulságokat levontuk, nem való nekem ez a fajta elköteleződés.
Az arcápolási rutinom MVP-je manapság az argánolaj, még Medvegynek is feltűnt, hogy milyen szép a bőröm, szóval valami csak van benne.
Megleptem magam egy rajzállvánnyal, eleinte kicsit kényelmetlen volt minden szempontból: egyrészt nem szoktam meg, hogy vertikálisan rajzolok, másrészt úgy éreztem, felesleges egy "ilyen komoly" eszköz az én amatőr mancsaimba. De kezdünk összeszokni, ez a második napom zsinórban, hogy leülök arcot rajzolni, ami eddig jó (mármint a szokás, az arcok még közel sem jók), csak maradjon is így (mármint a szokás, nem a bénaság).
Apropó művészet meg alkotás, ez a malac önmagában egy piece of art.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése