Kakaó

Kiskoromtól kezdve ittam. Szinte literszámra, egy ideig reggelire szívószállal, később este, hatalmas bögréből, tejszínhabbal.
Aztán valahogy rádöbbentem, hogy van összefüggés aközött, amit a fejemen elől található nyíláson betuszkolok, és aközött, hogy nem jönnek rám a nadrágjaim. Így szomorú időszak köszöntött a kakaóra: túl zsíros, túl cukros, mennie kellett.
Most azonban kinyílt a világ. Annyi finomság van a Földön, és én nem akarok egész életemben zsírszegény joghurtot és abonettet rágcsálni! Nem fogok duplámra dagadni, ha olykor különlegessé teszem a napomat valamivel, ami ezeddig "tilos" volt.
Majd másnap jöhet az abonett. Csak akkor van értelme kiegyensúlyozottan étkezni, ha van mit kiegyensúlyozni.

Megjártuk Szentendrét biciklivel.
Most meg csak heverek enyhén elhasznált állapotban.

Elmélkedtem, vajon mikor mozgok majd teljesen magabiztosan az épületekben, ahol megeshetett, hogy több óráról is késtem, mert nem találtam a termet. Mikor szokom meg a fehér köpenyt, a labort, hogy nem tányért vagy poharat mosogatok magam után, hanem mérőhengert meg areométert. Mikor lesz természetes a szabadság, hogy magamnak állítom össze az órarendem, akkor jövök-megyek, amikor akarok (akár óra közben). 

Ja, és hogy bármikor elérhető közelben van a túrórudiautomata.

Remélem, soha, mert még évekig örülni akarok neki. Minden nap.

Őszi szépségek

gesztenye. forró tea. kakaó. meleg tej. mindezekhez keksz. harisnyák. pulóverek. iskola. alma. alma. alma. kendők és sálak. vastag alvós zokni. füstülő vagy illóolaj a párologtatóban. puha pokróc. vörös és sárga levelek. biciklizni. frissen sült kenyér. vajas pirítós. juharszirup. fahéj. csokoládé. kötés. ünnepdömping (énszülinap, egy hónap múlva évforduló, rá egy hónapra Medvegy születésnap).

"Túl rövid a 24 óra"?
Ne egyél-igyál egy napig. Így olyan időrabló tevékenységek is kiesnek, mint étkezések ill. mosdólátogatás.
Rejtélyesen megnyúlik a nap (amivel majd nem tudsz mit kezdeni, mert nincs erőd semmihez).

Életemben először elaludtam az iskolában.
Általános kémián történt a nem túl dicsőséges eset. Eleinte próbáltam figyelni, még jegyzeteltem is. Aztán megtörtem, nézelődtem, olvastam, de már az sem kötött le. Úgyhogy úgy döntöttem, pihentetem kicsit a szemem.
Fél óra múlva zsibbadt lábbal ébredtem, és a mappám kapcsa beleállt a csuklómba.

Ő: Elmegyünk kocogni?

Én:  A szép új bicikliddel?

Ő: Te meg a szép régi lábaiddal.

Milyen blogokat olvasok?
- kreatív blogokat, amik ötleteket adnak, ajánlanak, inspirálnak vagy éppen lépésről lépésre mutatják, hogyan és mit. Lehet divat, bjúti, gasztro, kötögetés vagy lakberendezés, lényegtelen, a közös pont: a készítőik kreatívak, és nem sajnálják az időt, hogy egy jól elkészített poszttal másoknak is segítsenek.
- a különleges élethelyzetekről írt blogokat, például nyaralás, külföldre költözés, esküvőszervezés (köhömm).  Akik tanácsot adnak, ajánlanak, hogy aki hasonló helyzetbe kerül, ne kövesse el ugyanazokat a hibákat.
- azokat, amiknek az írói fejődni szeretnének. Kitűztek maguk elé egy célt ("vékonyabb/sportosabb/jobb ember leszek"), és tesznek érte.
- életszagú, hétköznapi blogokat, amikben lényegében semmi nem történik, de ezt is tudják tálalni. A hangsúly a stíluson, a szórakoztató tálaláson van.
- ismeretterjesztő blogokat. Mindenki találhat hasonló érdeklődési körű bloggert, aki veszi a fáradságot, és feltúrja az internetet valami olyan érdekességért, amiről addig nem is tudtunk.

Milyen blogokat nem olvasok?
- "ezt viseltem ma és itt vettem". Nem tudok velük azonosulni, de ha valakinek az jelent örömöt, hogy  naponta kiválogatja a ruháit, pózol bennük valami izgalmas helyen, fotosoppolja, majd kitolja az éterbe, hajrá.
- nagyon elvont. Már a címe árulkodik ("tintába mártott bárányfelhő", "körömlakkfolt a lelkemen"), és a tartalom is hasonlóan zagyva és érthetetlen.
- öncélú énblog. A posztjai nem szólnak semmiről ("ma voltam iskolában, aztán a Pirivel elmentünk fagyizni és ettem egy fagyit!"), ellenben kismillió képet tartalmaz a blog készítőjéről ill. annak kisállatáról.
- primitív emberek blogjai. Hemzsegnek a helyesírási hibáktól, a rövidítésektől, és az idézetes képektől (partizó maca - "Az h tudod a nevem nem jelenti h tudod h ki vok"). Írói meg vannak győződve róla, hogy  mindenki velük foglalkozik és világ nem érti meg őket.
- ahol a poszt első két sorát látom, a többi a "tovább"-ra kattintva látható. Ez tényleg egyéni rögeszme, de számomra ez nagyon zavaró, lerontja az olvasásélményt.

PS.: Ez az én ízlésemet tükrözi. Amit nem olvasok, azért nem teszem, mert engem nem érdekel/nem fog meg, és erről (többnyire) nem a blogger tehet. Jó pár blogon megfordultam már, és még ha olyat is találok, ami felháborít vagy idegesít, SOHA, SENKINEK nem trollkodnék be, hogy hűdeszarvagy ezthogyképzeled. Ilyenkor csak simán nyomok egy jobbfelső x-et. Ennyi.
Azt hiszem, elég nagy az internet ahhoz, hogy elférjünk egymás mellett.

A menyasszonyság előnyei

- Már nem "barátom" van, hanem "vőlegényem". Ezt valahogy sokkal komolyabban veszik, mintha a kapcsolatunk szintet lépett volna, pedig semmi sem változott.

- Viszont a kicsi szívem örül, valahányszor hallom, hogy "a menyasszonyom"-ként hivatkozik rám.

- Tagadhatatlan előjogok, mint például korlátlan beleevés a kajájába, amiért barátnőként még néha durcogott rám, de menyasszonyként megtehetem.

- Látványos foglaltság. Nem kell többet azon aggódnom, hogy engem félreértenek, vagy hogy szinglinek hisznek.

- Létező, de még távoli esküvő. Már lehet róla beszélni, tervezgetni, álmodozni, de kellőképp messzi még ahhoz, hogy ne kelljen aggódnom miatta.

- "Amit a tiéd, az az enyém is". Eddig is megvolt, de már gyakorlatilag mindenre közösként tekintünk. (kivéve a fehérneműt. az szigorúan saját)

- IKEA & Media Markt. Órákig tudunk bolyongani és tervezgetni, miket fogunk kérni nászajándékba. (oké, ez elég csúnya érv, de akkor is az egyik legélvezetesebb)

A menyasszonyság hátrányai

- Már nem "barátom" van, hanem "vőlegényem". Nehéz átállni rá, és néha fellengzősnek is érzem.

- A gyűrű. Büszke vagyok rá, imádom, szépséges, de én UTÁLOK GYŰRŰT VISELNI. 

Lehet, hogy csak én vagyok ilyen egyszerű, de képtelen vagyok felfogni az amerikai sorozatok által sulykolt bonyolult szerelmet. Példának rögtön itt van Chuck és Blair, akik évadok óta szenvednek, mert "mindennél jobban szeretlek és tudom hogy te is szeretsz, de akkor sem lehetünk együtt".
AARGH!
Erre egy ábrát tudnék rajzolni. Szeretlek? Igen/Nem. Te szeretsz? Igen/Nem. Akadályozza valami, hogy együtt legyünk? Igen/Nem. Elhárítható ez az akadály? Igen/Nem. Kitölt, elgondolkodik, cselekszik.
Én is hajlamos vagyok túlbonyolítani a dolgaimat, de dolgozom rajta, hogy olyannak lássam, amilyenek: egyszerűnek.
Mert az élet egyszerű.