Még csak nem is rossz a kedvem.
Pedig egész hazaúton úgy tipegtem, mint a megnyomorított lábú kínai nők, mert rendkívül okosan a tegnap is emlegetett csizmámat vettem fel, és egyedül már nem olyan fun csúszkálni.
De azt hiszem, kezdek belerázódni, vagy csak magamhoz térni.
És végre olvasgattam egy kicsit. Könyvet. Regényt.
Nem semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése