Legyőzöm a világot

Az szeretem a legjobban a tavaszban, hogy végre megint kinyílik a világ: el tudom hagyni a lakást úgy, hogy nőnek nézek ki és nem is fagy be a fenekem; nincs szükség csak egy farmerdzsekire és egy sálra, és a legjobb: megint a fejemre gyógyulhat arcom természetes kiegészítője - a Ray Ban napszemüvegem.

Ami viszont pokoli felismerésként ért: fél évnyi bakancs és edzőcipő után ismét balerinába bújni elég fura volt. A lábam eddig csak úgy élvezte a keleti kényelmet, most meg kapaszkodnia kell, ami mindkettőnknek új.

Ma ellógtam az első egyetemi órámat. A nyolcadik hétig bírtam. Hős vagyok.

A héten elviszem szervizbe Konrádot (újak és feledékenyek kedvéért: a biciklimet), és onnantól nincs megállás. Szerintem a szükségesnél jóval több időt szánok az első útra és viszek majd váltásruhát, mert amilyen rég nem voltam forgalomban, az első bevetés során átesem majd néhány pánikrohamon és utána jó eséllyel úszni fogok a hideg verítékben és el kell vonulnom valami nyugodt helyre papírzacskóba lélegezni és kivárni, hogy elmúljon az adrenaline rush.