Meglepően spúr lettem, mióta dolgozom.
Ha venni akarnék valamit, gyors fejszámolást végzek, hány órán át is kell húznom érte az igát (HAHA HOHO), és így általában már nem éri meg.
Felnőttnek lenni szar.
Főleg mert pont most tört rám, hogy borzalmasan öltözöm, nincs stílusom, valamit sürgősen kezdeni kell. Így viszont csak némán szenvedek reggelente a szekrény előtt. Úgy tűnik, én későn érő típus vagyok és tíz év csúszással, huszonhárom évesen kezdek kísérletezni a külsőmmel.
Tisztára betojtam, hogy kullancs van a macskában, de csak leettem szegényt lenmaggal.
Esténként nem tudok aludni, mert már most szorongok az Anatómia vizsga miatt (újak és feledékenyek kedvéért: amin egy legendásat hasaltam tavaly és begyűjtöttem egy év csúszást).
Így voltam én is anno. Valahogy a saját pénzemet nehezebben költöm el.
VálaszTörlésEgyébként a stílushelyzet is dettó ugyanez. Most, hogy egy cégnél vagyok gyakornok, rájöttem, hogy kb. sehogyansemnézekki a ruháimban. :D
Az Anatómia vizsgához sok sikert, biztosan menni fog most. :)
Hát igen, hirtelen felértékelődik a pénz, ha az ember saját vérével-verítékével és két keze munkájával keresi:D
TörlésMost én sem tudom, mihez kezdjek magammal... a régiek nem tetszenek, de nem tudom, mi legyen helyette. Rémálom ez, rémálom.
És köszönöm, rám fér:)