Legyőzöm a világot

Nagyon élem a ráérést, bepótolom a találkozásokat és beszélgetéseket és kávékat és könyveket és sorozatokat, és ma az edzőterembe is visszatértem végre*.
A kiegyensúlyozottság még mindig messze áll tőlem, de most nem vagyok olyan látványosan nem kiegyensúlyozott, ez is valami.

*Csak kicsit volt kínos, hogy a végére remegett a lábam és gyakorlatilag az életemért küzdöttem. Note to self: újrakezdeni nagyon szar, célszerűbb lenne legközelebb abba sem hagyni.

Viszont megvan az órarendem, és ez az utolsó előtti, még egy lesz ezen túl, aztán az utolsó félévben csak gyakorlatok és aztán végzek is, MI TÖRTÉNIK ITT.
És ami még furcsább, hogy minden évben megfogadom, hogy ez a félév más lesz, de most valahogy azt érzem, hogy ez nem más lesz, hanem már most más. Talán tényleg jó nekem ez a szakma, ki tudja.

Nemrég voltunk a Metróban és én reménykedve kerestem a 10 literes, festékesvödrös méretben kapható humuszt, de basszus normális kiszerelésű humuszból is csak kettő darab volt, ezen túl még egyféle növényi sajt és egy fajta tofu. Viszont voltak hüvelyesek 10 kilós kiszerelésben, és 10 kiló csicseriborsóból kb. egy kádnyi humuszt lehetne készíteni, szóóval...