Legyőzöm a világot

Az új kedvenc kávézónkban a pincérlány óvatosan leteszi elém a kávémat és bocsánatot kér, amiért "kicsit elrontott univerzum-mintát" sikerült alkotnia a habra.

Máris jobban ízlik a kávé tudván, hogy ezen nem unalmas levél vagy szív van, hanem az univerzum, kicsit elrontva.

Medvegy nemrég panaszkodott, hogy tönkretettem, mert már nem esik jól műanyag csomagolásból enni-inni bármit is. Szavak nincsenek rá, mennyire büszke vagyok.
Arra viszont nem, hogy elrángattam egy vegánok által imádott, szuperlatívuszokkal leírt pizzázóba, ahol csendben betűrtük a pizzánkat és utána megbeszéltük, hogy soha többet nem megyünk újra.

Mindig zavarba jövök, amikor megyünk valahová és a házigazda kérdezgeti, hogy akkor mivel készüljenek nekem. Szörnyen aranyos gesztus, mégis szégyellem magam, hogy na, én vagyok A Problémás, akire oda kell figyelni.

A szomszéd gyerekek néha megtévesztően úgy visítanak, ahogy a macskáim nyávognak, ha fel akarják hívni a figyelmem valamire.