2019. augusztus 4., vasárnap

pillanatok

A szállásunkon, az ágyon heverve instát görgetek, amikor egyszer csak sírva fakadok.
Medvegy, azonnal mellém telepedve: Valami rossz történt egy cicával?
(az egyik instán követett illusztrátor csajnak el kellett altatni a cicáját. ő már a második rövid időn belül, akihez képregényeken keresztül kötődtem, és most elveszítjük - hosszú percekig sirattam egy ismeretlen cicát.
nem vagyok normális.)


A szomjhalál szélén egy ivókúttal szerencsétlenkedem, amit sehogy sem tudok működésre bírni. Egyszer csak mellettem terem egy alacsony kínai pasi, kínaiul próbál magyarázni majd erőszakosan pumpál kettőt a karral, és amikor a kezembe ömlő vizért őrült módon hálálkodom, csak legyint és mosolyog.

Medvegy kitalálta, hogy neki tetszik az élénksárga körömlakk, úgyhogy a nyaralás legelső napján amikor megláttunk egyet, megkaptam és első lelkesedésemben fel is kentem rögtön.
Szóval egész végig kanárisárga körmeim voltak, amik Medvegyen kívül senkinek sem tetszettek és nem is mentek semmihez.

Németországban a szelektív kukák kulccsal zárható kapu mögött vannak a lakóövezetekben, amihez nem volt hozzáférésünk. Szóval végig szelektíven gyűjtöttük a szemetünket, majd ma hajnalban egy "dobjátok ki helyettem bitte" levél kíséretében otthagytam a szelektív kukák mellett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése