Utazni mesés, de hazaérve befeküdni a saját ágyamba, fürdeni a saját fürdőszobámban, használni a saját vécémet és benyúlni a saját hűtőmbe, na az se semmi.
És az előző bejegyzés terhességparáját lezárandó: hol máshol jött volna meg, mint Berlinben, miután becsekkoltunk a szállodába, és nyilván végigmenstruáltam az egészet. Fájdalomcsillapító megfelelő adagolásával és kehellyel minimális kényelmetlenséget okozott, de akkor is, komolyan..?
Miután Medvegy kigúnyolt, dühből ahol csak lehetett, próbáltam németül beszélni, és EGYSZER SEM váltottak át angolra. Pici győzelmek ezek.
Öt év után ideje volt már kimosni a kanken hátizsákomat, miután egy szép napon jobban megnéztem a fényben és feltűnt, hogy nem volt ennyire sötétkék, amikor megvettem. Biztos észrevettétek, hogy elképesztően lusta vagyok, szóval hangosan felnyögtem, amikor rákerestem és az összes létező útmutató azzal kezdte, hogy ESZEMBE NE JUSSON BEDOBNI A MOSÓGÉPBE - ami pontosan az első gondolatom volt.
Szóval szépen kimostam gyengéden, kézzel. Most még szárad.
Szóval szépen kimostam gyengéden, kézzel. Most még szárad.
:)) ezt olvasd el a testápolóval kapcsolatosan :D https://theconversation.com/amp/psychological-specialness-spirals-can-make-ordinary-items-feel-like-treasures-and-may-explain-how-clutter-accumulates-165863
VálaszTörlésrögtön az elején megfogott a cikk a "mikor szabad először írni egy noteszbe" résznél - és oldalranéztem a fél tucat tökéletes noteszre, amibe nem merek írni/rajzolni :')
TörlésSieglinde, van amugy neked alkotoi instagramod vagy blogod vagy valami? Mert rajongva kovetnem a kis kepregenyeidet. <3
VálaszTörlésDe édes vagy ♥︎ nem rajzolok annyit, hogy ezért érdemes legyen ilyet indítani, elférnek itt is:)
Törlés