Ma az étkészletünk meghatott kicsomagolása és törölgetése közben elkezdtem számolni, hogy konkrétan mennyi korkülönbség is van köztünk Medveggyel (2 év, 11 hónap), és rájöttem, hogy ez csak nőni fog. Ő ugyanis bátran bevállalja az öregedést, sőt, néha a még be nem töltött életévét is a sajátjának mondja, én meg már évek óta 18 évesnek érzem magam (ami elég ciki, mert ha ki kell tölteni valamit vagy kérdezik, gondolkodás nélkül ezt adom meg).
A 21-et még szerintem bevállalom, vállalva a kockázatot, hogy így nagyon hirtelen öregedek három évet, de aztán slusszpassz, 21 éves maradok életem végéig (vagyis 21 éves koromig).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése