Rájöttem, hogy a laborban való vakmerő viselkedésem a konyhában gyökerezik.
A legélesebb késről is gond nélkül lenyalom a vajat (és igen, vágtam már meg a nyelvem). Ha szeletelni kell valamit, hülye leszek elővenni egy vágódeszkát, amikor a tenyeremben is el tudom intézni a dolgot (véreztem már össze salátát). A sütőkesztyű a gyengéknek való, és kinek van ideje kivárni, hogy bármi is kihűljön?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése