Visszagondolva örülök, hogy tizenkét-három-négy évesen még nem állt rendelkezésemre az internet, amit a mai korosztály végtelen "önmegvalósítási-", vagyis nyavalygási felületnek használ.
Így annak a bizonyítékát, hogy én is éltem meg hatalmas, soha nem múló problémának egy, a szüleimmel való összeveszést, vagy képes voltam sírni azon, hogy engem soha, senki nem fog szeretni, egy dobozban őrzöm több napló formájában.
Casanova után szabadon továbbfejleszteném: hároméves koromig hülye voltam, tízéves koromig cuki, tizennégyig meg felvállalhatatlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése