Legyőzöm a világot

Nekiálltam a családfakutatás itthonról végezhető részének (innen küldöm szívbéli köszönetemet azoknak, akik digitalizálják és ingyenesen elérhetővé teszik egyes városok anyakönyveit), és amilyen lelkesen kezdtem, komolyan kezdek nekikeseredni a sok szomorú bejegyzéstől.

Nem ez az egyetlen ilyen, szóval úgy tűnik, a fiatal házicselédek akkoriban nem álltak fogamzásgátlásilag a helyzet magaslatán, és az agyam szomorkás történeteket kerít az ilyen egyszerű információk mellé.

Arról nem is beszélve, hogy lelomboz a puszta tény, ha a szülők - vagyis bocsánat, az apa foglalkozásánál azt látom: napszámos, házaló, gyári munkás, "gazdasági cseléd" vagy bármilyen segéd, aki elmúlt 30.

És ezek még csak a születések, a halálozásokról inkább nem is beszélek.

Attól viszont azonnal jobb kedvem lesz, ha olyan foglalkozásokba botlok, mint sajtmester, csizmadia mester, "m. kir. 16. honv. gy. ezredben tiszthelyettes", "m. kir. pénzügyi szemlész", járási csendőrmester, "máv. kalauz" vagy tanító.