Igazából nem tudom, mi mókásabb: a beteg Medvegy, aki kifogásként használja a betegségét, vagy a majdnem beteg Medvegy, aki a közelgő betegségével csinálja ugyanezt.
Élelmiszerhigiénét tanulva őszintén rácsodálkozom, hogyan nem ment rajtam végig a fél tankönyv: elég hanyag módon szoktam megmosni a fogyasztott gyümölcseimet, a tojást nem áztatom 10 percre ipari hipóba, és menet közben táplálkozva hiába van nálam ilyen zselés kézmosó trutyi, néha óhatatlanul anélkül is hozzáérek a kajámhoz.
*az új Sonata Arctica album első kijött számát hallgatva*
Én: Imádom... majdnem olyan, mint a régi számaik.
Medvegy: Á, dehogy, azok ezerszer jobbak voltak. Mintha több szám lenne egyben, változatos, de mégis összefüggő... Mint a White Pearl, Black Oceans.
Na mi jött ki az új albumon..?
Kezdek megbarátkozni a gondolattal, hogy az ekönyv is könyv, csak e (dabumm tss).
Korábban valamiért nem gondoltam rájuk valódi könyvekként, csak az egy olvasásra jó ponyvák tartoztak ide vagy tankönyvek, amikre csak egy szemeszter erejéig lenne szükségem.
Medvegy persze boldogan üdvözli a változást, mert már a jelenleg birtokomban lévő könyvek is betöltik a fél lakást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése