2019. április 24., szerda

A hosszúhétvégékkel sosem tudtam mit kezdeni, sőt, mindig ilyen tökkelütött hetek lesznek belőle, amikor két vasárnap után sosem tudom, milyen nap van éppen és folyamatosan a naptáramat kell ellenőriznem. Ha engem kérdeznek, nem éri meg és le velük, de senki sem kérdez engem.


Különösen fárasztó olyan termékekről nézni reklámokat, amiket már megvettem.

Újra elkezdtem írni, és döbbenetes újdonságot vezettem be - meg is mutatom valakinek. Medvegy a szerencsés jelölt, eddig egész ügyesek vagyunk mindketten: ő építő kritikával járul hozzá a fejlődésemhez, én pedig bizonytalan kérdésekben megfogadom a tanácsát, de máskor meglepő magabiztosságal vagyok képes kiállni a választásom mellett. Alakul ez.

Pawzilla azóta ránk van tapadva, mióta hazaértünk, eleinte nagyon cuki volt, de már kezd idegesíteni ez a matrica állapota. Kezdhetné megszokni, hogy mostmár nem megyünk el.
Egy darabig.

2 megjegyzés:

  1. Én szeretem a hosszúhétvégéket, felőlem lehetne konstans 4 napos munkanap egy héten, ki is mutatták hogy biológiailag jobb lenne. Nekem tuti :D Na de akkor mit szólsz a jövő héthez, mikor a HÉT KÖZEPÉN van egy munkaszüneti nap? Olyan fasza, hogy be is megyek délután elindítani egy kísérletet mert ennyire fos helyen legyen egy szabadnap...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát komolyan mi ez:D A péntekeket amúgy hozzácsaphatnák a hétvégéhez, az nagyon jól tud esni, de egy plusz hétfő annyira haszontalan érzésű...

      Törlés