Ugyancsak én: egy négyórás skype után BFF-fel bőgve nyomom ki a kamerát, és utána ki kell mennem Medvegyhez sírni.
Szerintem az én életem innentől tényleg ebből áll, pedig esküszöm eddig nem voltam sírós, utoljára a hormonterhes pubertáskor bőgtem ennyit.
(nem vagyok terhes)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése