Az év elején valamiért újra akartam olvasni az amúgy teljesen középszerű Csontszüretet, most sem tetszett, és gondolom az sem feltűnő, hogy decemberben megnéztem Netflixen a Witchert. A Kis Baráttal az volt a szerencsém, hogy telefonon olvastam ebookban, ezért csak akkor tűnt fel, milyen baromi hosszú, amikor megtaláltam a Libriben is fizikai valójában - ha tudom, hogy ilyen fenyegetően vastag, lehet nem látok neki. Az Utazó bezzeg kis vékony, mégis iszonyú lassan haladtam, nagyon lehozott az életről, az Eltörölt fiú meg simán pocsék volt.
Életem első japán irodalmi műve, a No Longer Human azóta is kísért, második első találkozásom Junji Itóval szintén, rettentő cuki ez a sorozata a macskáiról. Végre befejeztem vagy három év után a Zero Waste Home-ot, sok újat már nem mondott ennyi idő után. Az Esti meséket államvizsgaidőszakban olvastam, jól esett lapozgatni a tanulások közötti szünetben.
A Hidegvérrel volt az első könyvem a Kindlimen, amit a szóbeli után kezdtem és velem volt a gyakorlati államvizsgán is, haha. És rögtön utána lőn az Angol korszak kezdete, a repülőn az Evelyn hét férjét olvastam félig bőgve, a karantén alatt pedig az utána következő öt könyvet olvastam ki. Az I'm Thinkinget azóta kicsit megbántam, de nem azért, mert rossz volt.
Az Unorthodox és a Girl with Pearl Earring az utolsó kettő, amit befejeztem.
És most látom, hogy elfelejtettem jelölni az Ifjú orvos feljegyzéseit, pedig az is de cuki volt már.
Ez így összesen 35, amivel nagyon nem vagyok elégedett, de belegondolva, hogy év közepén tanultam, most pedig magam alatt voltam, tavaly pedig sokkal jobb feltételek mellett is csak 31 sikerült, annyira azért nem vészes.
A 35-ből most volt a legalacsonyabb arányban magyar szerzőktől, három darab, de az egyik kedvencem a Férfiidők lányregénye lett. Elég nagy a változatosság, Donna Tartt és Truman Capote került fel kétszer, és soha nem látott mennyiségű, 15 angol nyelvűt sikerült olvasni, ami magyarázza a szokásosnál lassabb tempómat is.
Öt könyvvel is nagyjából a felénél tartok, szóval 2021-re marad a Such a Fun Age, az Ex Libris, a Capote, a Find your Artistic Voice és Talented Mr. Ripley, csak egyikkel sem akarok most direkt belehúzni csak azért, hogy felkerüljön a 2020-as listára. Ja, és most jut eszembe, belekezdtem még az első Virginia Woolf könyvembe, az A Room of One's own-ba, csak azt már fel sem vittem. Kaotikus ez az év minden szempontból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése