Sokkal jobban viselem az egészet a vártnál, csak az basz fel nagyon, hogy pont kedden láttam az egyik zárva lévő charity shop kirakatában kezdő zongora kottákat pár fontért, és a hétvégén akartam elugrani megvenni. És persze most időm, kedvem és energiám is lenne végre rendesen gyakorolni, szóval tényleg a faszom az egészbe.
De szerintem ebből is látszik, hogy nincs nagy baj, hogy ez a legnagyobb problémám. Továbbra sincs semmilyen tünetem és minden gyorstesztem negatív, bár ezek a gyorstesztek sem a napjaim fénypontjai, a toroksiminél öklendezem, az orrjárat erőszaknál meg ömlenek a könnyeim.
De szerintem ebből is látszik, hogy nincs nagy baj, hogy ez a legnagyobb problémám. Továbbra sincs semmilyen tünetem és minden gyorstesztem negatív, bár ezek a gyorstesztek sem a napjaim fénypontjai, a toroksiminél öklendezem, az orrjárat erőszaknál meg ömlenek a könnyeim.
Szóval ezt leszámítva jól vagyok, kitakarítottam a lakást, visszatértem az arcápolási rutinomhoz, egy csomót rajzolok és kimostam végre a kedvenc munkába járós cipőmet. Ja és nagyon intenzív cuddle-sessionöket tartunk a malaccal.
Szép a kukid! :D
VálaszTörlés( ͡° ͜ʖ ͡°)
Törlés