Utálom a zombikat, nem is nézek zombifilmeket (csak Szívcsücsök miatt, nagyonnéha - szerencsére nem él vissza a dologgal), egyedül a Plants VS Zombies volt kivétel. Az jó volt.
Erre ma azt álmodtam, hogy tényleg eljött a zombiapokalipszis; de nem ám olyan vidám öldököljük-a-zombikat-egy-jól-felszerelt-csapattal-féle, hanem ahogy az a valóságban történne: a utcán katonák felügyelték a rendet, és amikor tovább terjedt a fertőzés vagy mi (mondom, nem vagyok zombiszakértő), elkezdték megszervezni a sürgős evakuálást. És Életem Párja dolgozott vagy egyetemen volt vagy mittudomén, de nem volt velem, és ott hisztiztem, hogy nem megyek én sehová, amíg haza nem érkezik, mert ha elvisznek, honnan fogja tudni, hol vagyok és mi lesz ha nem talál meg...
Ezzel a tudattal ébredni nem túl vidám napkezdés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése