Nem vagyok egy táncos lábú alkat (csak, hogy a nagyoktól idézzek: "I wanna dance, i can't do it, i can't dance, i'm too jewish"). Soha nem éreztem vágyat kis testem ritmusos mozgatására; amíg a szüleim vittek, jártam jazzbalettre, de amint öntudatomra ébredtem, ez is kifújt. Ha iskolai előadásra kellett valami, kötelességtudóan betanultam a koreográfiát, és hibátlanul végrehajtottam, de úgy ennyi (de még mindig jobb vagyok Szívszerelmemnél, aki programozó lévén a táncot is úgy csinálja, mint egy robot. DE TÉNYLEG). Idén még az osztálytáncot is kihagytam.
De mikor láttuk a Guiness-rekord kísérletet, felkaptuk a fejünket. Még soha nem táncoltunk együtt - épp itt az ideje!
A sok embert látva kissé megcsappant a lelkesedése (tömegiszony), de végül bejutottunk, részt vettünk benne, és sikerült! Miénk az új rekord!
És lehet, hogy úgy lassúzik, mint egy robot, de csakis az én robotom. <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése