-

Öröm és bódottá, ha az ember lánya fogy pár kilót. Csak ezúttal nem egészen úgy, ahogy én elképzeltem, mert amíg beteg voltam, nem volt kedvem enni, és ez ugyan óhatatlanul súlyvesztéssel jár, gyanítom, nem az és onnan ment le, amit és ahol feleslegesnek találtam.
Szóval ma visszapattantam Hugóra, és amint kapok levegőt az orromon, kocogni is újra elmegyek.
Ja, egyébként sz.r lett a kémiaérettségim. Csak ha azt hinnétek, milyen jó nekem, hogy az a legnagyobb bajom, hogy kilógnak a bordáim.