Majdnem 550 kmnyire és vagy hat órányi kocsiútra vagyok a macskámtól, jobban megvisel, mint sejtettem: biztos időnként ábrándos arccal nézem a telefonomon a képeket a kis cicabuciról, miközben a hajamat borzolja a sós tengeri szél és süti a hátam a napocska.
Kapok egy csöpp wifit, és egyből ezen siránkozom.
Nem tudom, a környezetem hogyan tud elviselni, és hová fog ez fajulni, ha valódi gyerekem lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése