Legyőzöm a világot

Manapság mindenki olyan korán kezdi a blogolást, és olyan hipszter és mély, hogy szégyenletesen felszínesnek érzem magam tőlük az olyan gondjaimmal, hogy a horvát szúnyogok úgy csípnek, hogy nem érzem, csak utólag a viszketést (ebből nagyon szép metafora lenne).

Az utóbbi időben többen is mondták, hogy milyen szép pár vagyunk és mennyire összeillünk (tegnap egyenesen odáig jutottunk, hogy enyhén illuminált állapotban ígértették meg velem, hogy nem változom, mert olyan jó ránk nézni), komolyan kezdek elszállni magunktól. Csak olyan furcsa, mert tapasztalat híján én ezt hinném normálisnak, erre kiderül, hogy nagyon nem úgy működnek a kapcsolatok, ahogy gondolom, és valóban mi vagyunk az új Szinetár Dóra-Bereczki Zoltán álompár.

Egy teljes éve várok arra, hogy megint egyetemre mehessek, erre az utolsó hetet viselem a legnehezebben.