Gyere kis Malacka, mielőtt az ég arra a nagyon kicsi fejedre szakad

Találtam az interneten Micimackó sorozatot, pontosan azt, amin felnőttem, a "mikóistvánbácsferencföldesimargit" félét, aminek a Hajnalodik, kiugrom az ágyból a főcíme (a stitöbi fickók szöveggel, amit felnőttkoromig nem értettem meg).
Ez nyilván egyáltalán nem tökéletes példa a stresszhelyzetben jelentkező pszichológiai regresszióra.

Medvegy elég régóta hergeli magát a vezetéssel, fél a jobb kormánytól meg a balra tartó forgalomtól, és hát rákényszerítve sem volt, mivel én remekül vezetek - de a munkahelyén belengették, hogy valószínű nem fog örökké tartani a home office, szóval pénteken este megtört a jég és ő vezetett a konditeremig (ami amúgy negyedórás séta szokott lenni). 

Mindenki túlélte, de hazafelé azért én vezettem megint. Legközelebb egy hét múlva hajlandó újrapróbálkozni.

ja és apró sikerélmények, GPS nélkül mentünk oda és vissza is!

A Hangos Szomszédok manapság már csak simán Szomszédok, vagy Teljesen Reális Erejű Hanggal Járó Szomszédok lehetnének (esetleg időnként Szumóbirkózó Szomszédok, a döngés alapján legalábbis - de ez már tényleg nem panasz, csak néha szoktak, nappal és nem tart tovább pár percnél). 

Legszívesebben hagynék nekik egy tábla csokit az ajtón a hálám jeléül, de félek, hogy leereszkedőnek tűnne.

Közben ez is eljött, Medvegy már jelentkezhetne oltásért. Angol Barátaink már foglaltak maguknak időpontot, mi még várunk, hátha a jövő hét folyamán elérünk hozzám is és akkor mehetnénk együtt. Jó lenne túlesni már rajta. A hazalátogatásra már gondolni sem merek, nem akarok magamnak csalódást okozni.