Legyőzöm a világot

Medvegy: Most belegondoltam, mennyivel jobb lenne, ha nem vonnának le adót a fizetésemből. Jóval többet keresnék, és nem kéne hullámos bicikliutakra költenem.

Valójában macska vagyok, és így
készülnek a bejegyzések

Én: Szerintem veszek Dorcinak laktózmentes tejet.
Ő: Azt hittem laptopot.

Kedvenc részem a horrorfilmekben, amikor az amerikai turisták Európában járva lazán odaadják valakinek az útlevelüket. Lehet csak belém nevelték a szüleim a paranoiát, de külföldön legfeljebb egy szálláshelyi fénymásolás erejéig adom ki a kezemből az útlevelem, de utána egyből visszaragasztom a mellkasomra, és még álmomban is szorongatom.

Ja, és sikerült elintézni a tesit. Jól ráhergeltem magam, már készültem, hogy kiabálok, asztalt borogatok, aztán kidobom a bácsit az ablakon, ami csak fokozódott, mivel a tanár csak nem akart megérkezni. Már vagy fél órája vártunk, amikor megérkezett, mosolyogva, és nem túlzok, kb. két perc alatt elintéztünk mindent, én meg csak álltam kint a folyosón, hogy ennyi volt..?

Amúgy Medvegy, régen nem kommenteltél a blogomra, szerintem már nem is szeretsz.