Legyőzöm a világot

Vagy egy hete megbeszéltük, hogy ma Bécsbe megyünk vásárolni a szüleimmel.

Na vajon ki hányta végig a tegnap éjszakát..?

Én. 

Én voltam.

Anyukám már átesett ezen a mizérián pár napja, reméltem, én megúszom, és még akkor is győzködtem magam, hogy nem, én nem vagyok beteg, amikor már könnyes szemekkel, remegő hasizmokkal öleltem a vécét.

(abban a pillanatban amúgy nagyon hálás voltam magamnak, hogy néhány napja tanulásundoromban nekiestem a fürdőszobának és mindent csillogósra pucoltam)

Olyan három órát aludtam és hajnali ötkor már az ágy szélén ülve kortyoltam a citromos ásványvizemet, hétkor pedig már a hátsó ülésen Elsősegélyt tanultam és hasítottunk a Shopping City Süd felé.
A szüleim szerint nem vagyok valódi.

De van ilyen mamuszom, meg olyan pulcsim, aminek a kapucniján cicafülek vannak. 

Háh!