Olvasási válságban vagyok, nem érdekel most semmi. Elkezdtem a Szerelem kolera idejént (vagy a Szerelmet kolera idején, haha) meg a Bűn és bűnhődést, de unom mindkettőt (ráadásul pdf-ben olvasom őket a telefonomon, és konkrétan kifolyik a szemem, olyan kicsik a betűk).
Mondjuk nem is tudom, mivel telnek a napjaim, de tanulással biztos nem.
Miért érzem úgy, hogy jövőre az összes pszichológia TDK meg szakdolgozat tele lesz a karantén hatásáról a mentális egészségre? Aki erről szeretne írni, tapasztalataim eddig: nem sokban különbözik a sima mentállibikókától, amit amúgy is átélek időről időre, de valóban nem sokat segít, hogy 1: kivételesen nem beképzelem a vészhelyzetet, hanem valódi, 2: az eddig bevált coping technikáim majdnem mind tilosnak számítanak jelenleg.
Ma lesz még egy update az államvizsgáról, hátha kiderül végre valami és az motivál majd egy kicsit. Valahogy egyszerre szorongok és vagyok chill, hogy pff messze van még. Amit tudunk: május 18 írásbeli, július 2-16 szóbeli, gyakorlati pedig "amint lehet" - ami a fejemben egyelőre kb úgy él, hogy "soha, pff yolo".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése