2020. május 16., szombat

Skibidi

Az államvizsgaidőszakra készülve vettem magnéziumot (meg B12-t is, és még mindig sokkol, amikor a gyógyszertári táránál szembesülök az egészségem obszcén módon magas árával), és azóta az amúgy sem vidám napjaim legmélyebb mélypontja, amikor be kell venni a két krétaízű, gégémre tapadós tablettát.

Önkényesen elkezdtük lazítani a karanténunkat, újra szervezünk óvatos személyes találkozókat és Medvegy is visszavezette az öccsével tartott közös estéket: főleg utóbbin sokáig lamentáltunk, mivel a sógornőm essential worker az egyik frontkórház laborjában.
Nem volt egyszerű döntés, főleg mert így is hipokritának éreztem magam, amiért korábban megtörtem a karanténunkat BFF-randi miatt - de már arra jutottunk, hogy amennyire nem volt egyszerű manapság, a következő idők még inkább megterhelők lesznek mentálisan és érzelmileg mindkettőnknek, szükségünk van némi töltekezésre.

Mellesleg pontosan ez az a fajta mozgáskultúra, amit el szeretnék érni, ennél tökéletesebb egyszerűen nem létezik, és ez tény.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése