Legyőzöm a világot

A fejem, amikor megtudom, hogy az Anatómia vizsgára lehet vinni a gyakorlatra csinált házi feladatokat, amiket rám nem éppen jellemző szorgalommal és alapossággal csináltam és még olyan képleteket is ráírtam gyakorlásképpen, amiket a tanárnő nem is kért.

Erre a hírre még a nap is kisütött, az élet mégis szép.

Valami más, ami nem egyetem és vizsgaidőszak:
Éjjel, amikor már lefeküdtünk, valami kopogott az ablakon. Azt hittem, a macska akar bejönni, de rádöbbentem, hogy Dorci az ágyban fekszik a lábunknál - na ekkor szartam be. Valami szőrös volt és talán barna, lényegtelen, mire felkeltem elrohant: de Dorci sem volt rest, konkrétan (nem szófordulatként, tényleg konkrétan) kirepült az ágyból és nekiugrott az ablaknak, akkorára fújva magát, mint egy medve. Addig pattogott az ablaknál, amíg ki nem engedtük, amikor fénysebességgel eltűnt.
Fél óra múlva jött vissza, diadalmasan, mi pedig megszeretgettük és kapott jutalomfalatkát a bátorságáért.
Hősies kis buci az én cicám, na.

Medvegy állítása szerint most találkozott először a ténnyel, hogy a macskáknak is van területük, amit megvédenek.