Legyőzöm a világot

Általában nem szeretem a kisgyerekek kontrollálhatatlan hangerejét (komolyan, csak 6 évesen képesek elsajátítani a halk beszéd képességét..?), úgyhogy már előre forgattam a szemem, amikor egy  kb. négyéves kislány ült le mögöttünk az anyukájával, de sikerült meglepnie.
"Rémes (!), hogy szegény bácsinak nincs haja oldalt, de felül meg van egy olyan... hosszú... pamacs."
Hátrafordultam, a kislány egy éppen egy ecsethajú cukifiúról beszélt, anyukája meg rázkódó vállakkal és enyhén remegő hangon magyarázta, hogy most ez a divat a fiúk között.
Hát néha tényleg vannak jófej gyerekek is.