2014. október 19., vasárnap

Már nem emlékszem, milyen egyedül aludni. Ez tök fura, de komoly. Szerencsémre tegnapelőtt a macska úgy feküdt a hasamhoz, hogy azt tudtam képzelni, nagykifli vagyok és az Medvegy háta, de így is egész éjjel szorongattam a Malackámat*.

*BFFemtől kapott Micimackós Malackaplüss, akivel Medvegy előtt megosztottam az ágyam, de jelenlegi élettársam féltékeny rá és szegény kiszorult addig előnyös helyzetéből. De természetesen ínségesebb időkben még mindig ő az első lehetőség. Második Uwe**.

**szintén BFFemtől kapott plüss, történetesen egy szívet szorongató tehén. Malackával kettesben voltak, de ha utazni kellett, többnyire őt vittem magammal. Még Isztambulba is, 19 évesen.

Örökké emlékszünk rád, Malév

2 megjegyzés:

  1. Kedves sieglinde (vagy nem tudom, hogy szoktak szólítani:)

    Olvastam a bejegyzéseidet, persze még nem mindet, de mondjuk az elmúlt heteket. Megfogott a stílusod, egy jó fej,humoros, vidám leányzó lehetsz. Arról nem is beszélve, hogy van macskád, egészségügyis vagy, egészségesen élsz, mozogsz. Tetszenek a megnyilvánulásaid. :)
    Bryan

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Húha, köszönöm a kedves szavakat, igazán jól esett:)) Mondanám, hogy kemény meló van a jófejségemben, de nem tehetek róla, ilyen lenyűgözőnek születtem.
      (nagyon régre pedig nem éri meg visszaolvasni, akkor még kicsi voltam és hülye)
      üdv köreinkben:)
      s.

      Törlés