You say - I would have told you, If you'd only asked me

Nem tudom, mi van velem, de valahogy nem érzem az összhangot magammal.

Nem tudom, néha hétköznapi pillanatokban mintha kívülről nézném az életemet és nem tudok azonosulni saját magammal, mi a fasz van komolyan.
Itt állok majdnem huszonöt évesen, és nem tudok semmit, csak azt, hogy nem akarok se kesztyűt, se bolerót az esküvői ruhámhoz, anyám akármennyire is erősködik.

Régen voltam ennyire szerencsétlen, és nagyon nem tetszik.

Ez a szám viszont fájdalmasan szép.

Things I Loved This Week

♥ rendszeres edzés ♥ izomláz ♥ csapatépítő programokat szervezni - olyan kis fontosnak érzem magam, a szervező brigáddal saját kis meetingjeink vannak, ötletelünk, szervezkedünk, röhörészünk, remélhetőleg a végeredmény is tök jó lesz ♥ Polcz Alaine: Asszony a fronton ♥ esküvői dekorációt gyártani - megégetett a ragasztópisztoly ♥ újra elzarándokoltam plazmát adni ♥ heti fura bók a munkahelyen: "meglepően satisfying nézni, ahogy lakkozod a körmöd" ♥ vega felvágott - szlovákiában egy euróért utánam hajítanak egy nagy adagot ♥ édesburgonya! ♥ újabb vegán hamburgerezés ♥ jó idő!!! - farmerkabátban és napszemüvegben járni ♥

♥ újra lesz cicánk ♥

♥ méghozzá kettő ♥

Munkanevükön: Purrito és Pawzilla

132 nap az esküvőig

Ma felfedeztem, hogy Medvegy anyakönyvi kivonatán még Magyar Népköztársaság szerepel a régi címerrel. Ez azóta végtelen viccek forrása Medvegy öregségéről ("Amikor kicsi voltál, éltek még dínók? Velük játszottál a homokozóban?") és a kommunizmusról ("És a te szobádban is csak egy Sztálin portré és egy szalmazsák volt a berendezés?"). Ő valahogy nem találja olyan fergetegesen viccesnek, mint én.

Úgy képzelem, Medvegy még így bulizott kis barátaival távoli ifjúkorában.

Najó abbahagyom.

Medvegy szerint csak húzom az időt, mert nincs kedvem takarítani.

Úgy tűnik, a kor bölcsességgel is jár nála.

I’m not a person I’m just 3 mental illness stacked on top of each other wearing a trench coat

A tavaszi fáradságra vettem gyúrós "active woman" vitamint, remélem hű lesz a nevéhez és aktív nőt varázsol belőlem.

Ma eddig életem szerintem legnagyobb büntijét fizettem ki két könyvre, amikről úgy egy hónapja megfeledkeztem és nem vittem vissza a könyvtárba. Csak kicsit nyekkentem, amikor a néni közölte a végét, miszerint "Kétezer-négyszáznegyven forint lesz".

Medvegy foglalt repjegyet októberre, és azon már Mr. Medvegy mellett Mrs. Sieglinde szerepel.

Nagyon nagyon fura.

(van egy másik foglalásunk szeptemberre is, de azon még Miss szerepel. Medvegy: "Hagyni akartam neked egy kis időt, hogy megszokd.")

(ja, és a nagyim sírva fakadt a meghatottságtól, amikor átadtuk neki a meghívót, mert ő már teljesen beletörődött, hogy hát akkor én nem vagyok a házasodós típus.)

Az Asszony a frontont olvasom, és az jár a fejemben, hogy én belepusztultam volna, ha el kellett volna engednem Medvegyet bevonulni egy háborúba.

Átszabtam a blogot is.
MÁTÓL EZ VAGYOK ÉN.

Hát ez a nap is eljött.



Medvegy átváltozott groomzillává.

Reggel azzal keltett, hogy JÉZUSOM már március van és augusztusban esküvő, kicsúszunk az időből, nem fog eljönni senki, béna lesz az egész, és én vagyok az oka, túlságosan lazán veszek mindent, és most is csak itt heverek, amikor így MINDEN TÖNKRE FOG MENNI?!

Én viszont még mindig totál zen vagyok, aminek az lehet az oka, hogy a tegnap feltett arcpakolásnak és mandulaolajnak hála a kis arcocskám codálatoszan puha és kisimult.

Sima arcú malacka vagyok

Vicces visszaemlékezni, mennyire más volt még a hozzáállásom életem első meetingjénél, és mennyire rohamosan megcsappant az összes utána következőnél.
A mai amúgy négy órán át tartott.
Már féltem, hogy kirohad az agyam és kifolyik a fülemen.

Mondjuk építi a csapatot, ha utána össze lehet mosolyogni a legmorcabb kollégával is, miközben ásítozva sorban állunk a kávégépnél.


Magamnak is nehezen vallom be, de kezd hiányozni a suli.
Majdnem kibírtam egy hónapig.

Things I Loved This Week

♥ korán lefekvős napok, melynek hála nem voltam annyira nagyon kialvatlan hét közben, mint általában ♥ randik hétköznap is ♥ buszozás Budán - pesti gyereknek ez a kirándulás a hegyekbe ♥ skype Angliával ♥ Bernhard Schlink: A felolvasó ♥ neveztünk a Vivicittára, együtt fogunk futni! ♥ "Túlságosan jó a kedved, feltűnően kedves meg türelmes vagy másokkal." köszike ♥ Subway to Sally: Einsam - végtelenített loopban ment a héten ♥ emlékeket szelektálva kincsekre bukkanni - zsenge gyerekkori angolházim egy adventure story, ami arról szól, hogy a barátnőmet elrabolják az ufók és millió példányban klónozzák. még Medvegy is nevetett rajta, amikor felolvastam neki ♥ színházjegyek - Katona, here I come ♥ elkezdtük kiosztani a meghívókat... ♥ cékla-répa saláta ♥ kaptam új aprítót ♥ tökéletesre sikerült manikűr - ami lassan lenő, de még mindig tökéletes, hát milyen csodálatos az élet ♥ újra előkerült az átmeneti kabátom ♥ véradás! ♥ végre jártam fodrásznál - nem sírtam itthon a tükör előtt, ez jó jel ♥

EINSAM WILL ICH UNTERGEHEN

Már kezdtem azt hinni, hogy a mai nap menthetetlenül átcsúszik az átlagosan rossz tartományból az átlag alattian szörnyűbe, amikor elmentem az Europeumba felfedezni magamnak a Müller új biorészlegét*, és feltűnt a bejáratnál az ITT MA VÉRADÁS plakát.

Nem sokkal később már egy napozószékben vártam, hogy megrövidítsenek 2 deci 0+val.

Ettől lényegesen jobb lett a kedvem, hiába ismételtem ma egész nap, hogy egyedül fogok megdögleni.

*ami amúgy kritikán aluli és szörnyen kiábrándító: nem sokkal több áru nagyobb alapterületen szétszórva, ráadásul a két napja átadott részlegben konkrétan aznap lejáró termékek vannak a polcokon. Kár volt annyira várni.