2017. augusztus 17., csütörtök

Átrendezzük a lakást (két szekrényt megszüntetünk és beszerzünk három újat + egy sütőt), de nem ám úgy, mint a normál emberek, hogy két nap tömény szenvedés és utána szépséges újdonságok, nem, hanem apránként. Szóval egy hete minden délután fokoztam kicsit az itthon uralkodó káoszt: kezdetnek leszanáltam két hatalmas zsáknyi kacatot és tegnap volt egy túránk az IKEÁba, szóval már félig összerakott és bedobozolt új szerzeményeink is vannak. 
Ilyesmi lehet a pokol is, egy soha véget nem érő rendrakás.

Mellesleg ezzel együtt is meglepően zen vagyok manapság, minden akadályt mosolyogva fogadok, munkahelyen elvagyok, a sulikezdést meg végül azért várom már. Úgy tűnik, jót tesz a házasság az idegrendszeremnek.

Kapcsolódó képBe akarom festeni kékre a hajamat. 
Nagyon nagyon régóta húzom már (barátaim nyilatkozhatnak erről, kb. két éve nyígok róla), és igazából megfogadtam, hogy az esküvő után kék vagy szőke leszek. Most nem tudok dönteni. Igazából valami ilyesmi < lenne a cél, csak félek, hogy két mosásig lenne csak ilyen, aztán meg bajlódhatnék a szarrá tört, csufi zöldre kopott hajvégeimmel. Jól megjártam ezzel a hülye kékmániámmal, miért nem tudom a lilát vagy a rózsaszínt szeretni.

Furcsa még, hogy már nem kell szolgáltatókkal egyeztetni, dekorációt gyártani vagy ötletekért bújni a pinterestet.

2017. augusztus 13., vasárnap

Hazaértünk, és még mindig el vagyok varázsolva.

Itt az a bőrönd még félig üres.
Hazafelé már nem volt az.
Az egyik kolléganőm mondta sejtelmesen somolyogva, amikor már csak napok voltak hátra a lányságomból, hogy meglátom, a házasságtól nem változik meg köztünk semmi - de közben mégis minden megváltozik majd. 
És tényleg.

Mert attól még, hogy már van hivatalos papírunk róla, hogy bírjuk egymást, nem változtak a terveink a jövőt illetően, nem most költöztünk össze, évek óta együtt élünk már... és mégis, mosolyogva emlegetjük a másik új titulusát ("Férjem?" "Igen, feleségem?"), és valahogy felnőttnek érzem magam.

Még akkor is, ha hazaérve felváltva rajongjuk körbe a macskáinkat, és Pózi borotvált pocakján látszik, hogy igazából nem is vörös csíkjai, hanem pöttyei vannak, és hát mi aranyosabb egy fehér alapon vörös pöttyös pocakú kiscicánál?


Ja, két könyvvel indultunk el Berlinbe, és tizenkét könyvvel + három újsággal jöttünk haza. Tegnap pedig kaptam még egy könyvet, mert kell valami új magyarul is. Sallala.

2017. augusztus 5., szombat

nincs több "jézus milyen lesz a hajam" poszt


Imádtam minden egyes percét, egyszerűen tökéletes volt.

Mesélek majd még, hogy hogyan sikerült minden ennyire csodálatosra meg hogy milyen furcsa Medvegyre a férjemként hivatkozni*, csak most be kell pakolnunk a nászútra is.

*Érdekes, vőlegénynek sosem hívtam, most pedig minden adandó alkalommal a férjemre hivatkozom.

2017. július 24., hétfő


Két hét múlva esküvő, és én még mindig nem tudom, hogyan fog állni a hajam c. rovatunkat hallották.

2017. július 11., kedd

Mai nap

Reggel felkeltem, minden szipi szupi.

Az iroda felé menet a jobb szememre elhomályosult a látásom, és beérve a fejem is elkezdett hasogatni - pedig nekem soha de soha nem fájt még a fejem.
Itt még nem estem pánikba, cöhh, dehidratált vagyok, csak innom kell.
Aztán amikor olyan hányingerem lett, hogy negyed órán át nem mertem eltávolodni a vécétől, na, akkor már nem voltam nyugodt.

A közérzetem innentől meredeken romlott, így mikor végre beláttam, hogy nem tölthetem a napot az egyik vécéfülkében, elvonszoltam magam a főnökömhöz, hogy talán haza kéne mennem. Életemben először taxit hívtam, mert nem voltam róla meggyőződve, hogy amúgy sem magas túlélési esélyeimen sokat javítana egy óra tömegközlekedés, és a háziorvoshoz menet végig meg voltam róla győződve, hogy kész, eljött a vég.

A doki kikérdezett, megnyomkodott, megnézett, végigsétáltatott a rendelőn csukott szemmel, majd abban maradtunk, hogy nagyon alacsony a vérnyomásom, menjek haza, igyak sokat és pihenjek.

Amíg apukámra vártam a rendelő folyosóján, a fejfájásom ahogy jött, úgy ment, és további kb. öt perc kellett hozzá, hogy a hányingerem is elmúljon. Mire aggódó édesapám megjelent, hogy mi a baj, már semmi nem volt a baj.

Hazaérve ettem egy pirítóst meg két almát, és azóta minden rendben.

2017. július 8., szombat

Tegnap nem tudom, milyen erő kerített a hatalmába, de majdnem válaszoltam egy "nekem komolyan semmi bajom a buzikkal, csak minek nekik vonulgatni" kommentre egy index-cikk alatt.

Igazából meg is tettem, de a posztolás után fél perccel tudatosult bennem, hogy URAMATYÁMMITTETTEM és gyorsan töröltem.

Képtalálat a következőre: „its too late cartoon”

2017. július 4., kedd

Egy hónap

Pontosan egy hónap van hátra az esküvőig.

Most kezdek abba a lelkiállapotba kerülni, amikor legszívesebben lefújnám a f.szba az egészet, fognám Medvegyet és elszöknék Las Vegasba egy Elvisnek öltözött paphoz, de azt hiszem, ez a vonat már elment a meghívók kiosztásakor, vagy legalábbis amikor kifizettük a szolgáltatókat.


Ja, és a legeslegrosszabb a szervezés hetei alatt a tudat, hogy basszus, másodjára mennyivel jobban tudnám csinálni. Addigra lenne rutinom, tudnám, mi valóban fontos és mire kell hangsúlyt fektetni, és mi az, ami valójában a kutyát nem érdekel majd.

A gond csak az, hogy nem igazán tervezek több esküvővel.

2017. június 30., péntek

*Benzinkúton*

Én: Melyik magazincsomag legyen: ebben két egész értelmes van, ebben pedig egy értelmes és egy nagyon buta, de adnak hozzá borotvát ajándékba.

Ő: A borotvásat.

Én: De tényleg nagyon buta az a magazin.

Ő: Akkor a másikat.

Én: Biztos?

Benzinkutas: *Medvegynek* Legyél gavallér és vedd meg neki mindkettőt.

2017. június 26., hétfő

manapság

Az esküvő előtt másfél hónappal új ruhám lett.
Hosszú történet, és szerepel benne anyám, amint két eladóval rángat le egy ruhát egy próbababáról a kirakatban. Vicces, egyszer majd elmesélem.

Lett PayPalom, és két perccel később leadtam az első Book Depository rendelésemet, szóval úton van felém a Girlboss és a We have always lived in the castle. Most pedig fejest ugrok az ebaybe is.
Nem értem az öregeket, a technológia fejlődése a legjobb dolog a világon, és én boldogan ölelem keblemre a változást. Emlékeztek még, amikor el kellett hagyni a lakást, sőt, ki kellett mászni az ágyból, hogy mozijegyet/színházjegyet/könyvet/koreai kozmetikumot vehessünk? Én alig.
Azokról a régi időkről nem is beszélve, amikor papírdarabokkal meg érmékkel szöszöltünk a kasszánál az elegáns "paypass, mehet" helyett. Cöhh.

Vittem be egy növényt az irodába, hogy feldobja a közhangulatot. Jenőnek neveztem el.

2017. június 18., vasárnap

Kitöltöttem egy online "rizikótesztet", hogy milyen betegségekre is vagyok hajlamos. Őszintén kiváncsi voltam, mert szerintem elég egészséges az életmódom plusz a hozott anyag sem vészes (egyik nagyszülőm halt meg idejekorán tüdőrákban évtizedeken át tartó dohányzás után, egy másik pedig kettes típusú cukorbeteg), szóval ami rajtam múlik, azt megteszem, hogy ne hulljak el negyvenévesen.

Na de a lényeg, kilencvenakárhány kérdés és válasz után a gép kidobta az eredményt, lepődjünk meg együtt.

A tesztben adott válaszai alapján, életkörülményei és életmódja miatt a következő betegségek kialakulása lehetséges, amennyiben nem változtat azokon:
Depresszió9
Vesebetegség6
Húgyúti fertőzések5
Cukorbetegség5
Pajzsmirigy betegségek5
IBD4
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a táblázat az Ön által megadott válaszok alapján áll össze. A pontosabb rizikóbecsléshez részletes, alapos orvosi vizsgálatra és az Ön betegségre való genetikai hajlamainak ismeretére is szükség lenne, a családi előfordulást is csak korlátozottan tudja bekalkulálni a tesztünk.


Az Ön eredményei
A legfontosabb tanácsaink Önnek!
  • Nem fognak maguktól megoldódni a problémák. Kérjen segítséget pszichiáter szakorvostól!
  • Különösen a füstölt, pácolt hústermékek okozhatnak sok káros egészségügyi hatást az Ön számára, csökkentse ezek súlyát étrendjében!*

(*a kérdés az volt, hogy milyen gyakran eszem füstölt termékeket, én meg írtam, hogy hetente, mert a füstölt tofu a kedvencem. Hát ez lett belőle.

Amúgy a többi indoklása:
Vese- és húgyút: keveset iszom és sokáig szedtem fogamzásgátlót.
Cukorbetegség: volt cukorbeteg a családban, ülőmunkát végzek és stresszes vagyok.
Pajzsmirigy: ülőmunka és stressz)