2017. október 15., vasárnap

Days are long, but years are short

Ma megtartottuk az évfordulónkat, mert ugyan hivatalosan múlt héten volt, de aznap valahogy nem kerültünk romantikus hangulatba (nem jutottunk be az Anne Frank házba, ronggyá áztunk a szakadó esőben, végül órákat vártunk a reptéren), szóval mára napoltuk, és elmentünk tapasozni meg sétálni a városban.

Olyan furcsa amúgy ez a nyolc év dolog. Rémlik, hogy nemrég még olyan kicsik voltunk, Ő halálra rémített a négy nap járás utáni szerelmi vallomásával, én facebookon lelkendeztem a hónapfordulóknak - és most itt vagyunk, szinte már felnőttként, állam által elismerten, és te jó ég, mennyit változtunk mindketten. És még mindig ugyanúgy fogjuk egymás kezét és röhögünk a másik béna viccein.

*sóhaj*

Rohan az idő.


Ja, és holnap Gyógyszertan zh és én tanulás helyett a fentiek mellett megnéztem még négy filmet, kiolvastam egy könyvet és kötöttem egy fél sapkát.

2 megjegyzés: