2018. április 16., hétfő

A hétvégén a szüleimmel négyen elmentünk Sopronba, "csapatépítésre".
Rég éreztem magam ilyen jól, ilyen felszabadultnak: a társaság, az időjárás, a kaja, minden tökéletes volt, egészen feltöltődtem, aztán hazaértem és a némettanárom elfelejtette, hogy meg van beszélve az óránk.

A bloggerina fura pózban egy soproni sarokkal és férje árnyékával, 2018
De van itthon körtés szójajoghurtom Ausztriából, szóval I've got that going for me, which is nice.

Ja, és kaptam egy dáliát, akit elneveztünk Dahlia-nak és kapott egy fekete cserepet - éééértitek.
Nem merek utánaszámolni, hányadik növényem lesz, akit megpróbálok majd életben tartani (nem bírtam ki, a hatodik: egy nárciszt Dorci evett meg kiskorában, egyet Purr levert és nem élte túl a visszaültetést, Jenőt bent öltem meg a munkahelyemen, és kétszer próbáltam fűszernövényt nevelni az ablakban), de ezúttal minden más lesz, hazudtam magamnak sokadszorra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése