2013. augusztus 21., szerda

A világ legüresebb érzése, amikor hazaérsz, itthon van minden, ami hiányzott, kiürítetted az utazótáskát, a szennyes ruhákat bedobtad a mosásba, helyet találsz a hozott holmiknak, és olyan jó, mert tele vagy új élményekkel, de mégis olyan melankólikus minden. És nehéz ködként húz le, hogy "mihez kezdjek most az életemmel?"



És az sem éppen szívderítő, amikor hosszú idő után ölbe kapom a hiányolt kis jószágot, érzem, hogy fogyott, és később ki is derül, hogy amikor elmentünk, két napig nem evett semmit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése