Utolsó nap - part 1

Tegnap az első baljós előjel a konyhában ért, amikor kentem a szendvicseket és elpityeredtem egy kurva toastie fölött, hogy basszus most csinálom ezt utoljára.
Aztán este elmentünk Angol Barátainkhoz, ahol két pohár bor után újra elkezdtek potyogni a könnyeim, és kisebb-nagyobb megszakításokkal onnantól egész este sírtam, végig az überben hazafelé, egy ponton Medvegy letett mellém egy pohár vizet a földre (ahol feküdtem - ne kérdezzétek), hogy azért hidratáljak.
Nem elég, hogy egy ekkora szerencsétlen vagyok, de két óra múlva kezdődik az utolsó műszakom és a szemem tiszta dagadt, faszomat komolyan.