2021. február 19., péntek

Sally Rooney interjút olvastam, és a kérdések annyira megtetszettek, hogy elloptam és kitöltöttem énis, mint könyves tag.

The book I am currently reading
Jelenleg egy hajszálra vagyok a soha véget nem érő Capote életrajz befejezésétől és újra felvettem a fonalat Virginia Woolf Room of one's own-ban - ez az első Woolfom, nagyon akartam szeretni, de eddig nem tetszik igazán. Mellette visszaszoktam a lefekvés előtti olvasásra, akkor egy könnyűcske YA-t olvasok, az It only happens in movies-t.

The book that changed my life
Ah de nem szeretem az ilyen kérdéseket.

The book I wish I’d written
Még sosem éreztem ilyet könyvvel. Talán a Caraval volt most hozzá a legközelebb, de nem azért, mert fú de jó volt, hanem mert annyira tetszett az alapötlet és annyira el lett rontva nekem a sztori, hogy többször eszembe jutott, én mit hoztam volna ki belőle.

The book that had the greatest influence on my writing
Ha valami jellegzetesen erős stílusút olvasok, azt egy kicsit mindig ellopom egy időre, de szerintem ez mindenkivel így van.

The book that is most underrated
Rainbow Rowell könyvei ugrottak be elsőre: saját kategóriájukban díjnyertesek, végre könnyebb romantikus könyvek, amik okosak, a főszereplők valódiak és van személyiségük, és az események sem irritálóan műek.

The book that changed my mind
Sokat tanultam Melinda Gates A nő helye könyvéből a feminizmusról, globális problémákról és hogy kik és hogyan próbálnak változást elérni. Egyszerre volt nagyon nyomasztó és optimista.
Saját kis életemre vetítve meg talán Tara Westover Educated-je. Nem tartom a "bezzeg Afrikában éheznek" analógiát működőképesnek, ha valakinek gondjai vannak az életével, de Tara története perspektívába helyezte a sajátomat.
Apropó újra kéne olvasni.

The last book that made me cry
Ritkán sírok, az utolsó két éve David Benioff: Tolvajok tele volt. Berlinben voltunk a hotelben, Medvegy szundikált, én meg a radiátornak dőlve bőgtem a végén.
Azelőtt meg a Főnix rendjén bőgtem amikor Sirius meghal, Medvegy akkor is mellettem aludt, milyen mintázat van itt kialakulóban.

The last book that made me laugh
Valószínűleg Rainbow Rowell Attachments-je volt az. Nem emlékszem pontos példára, de a két főszereplő jófej volt és vicces volt a szövegük, szerettem olvasni.

The book I couldn’t finish
Elvből nagyon ritkán hagyok félbe könyvet, csak egyre lassabban haladok velük, majd ide-oda rakosgatom és tagadok még pár évig, mielőtt feladom. Amivel most így jártam, az a The Talented Mr. Ripley, iszonyatosan lassan olvasom és akkor is úgy kell erőltetnem magamba az oldalakat mindenféle érdeklődés nélkül. Liba vagyok, az a könyv meg a kukoricapép.

The book I’m most ashamed not to have read
Hosszú orosz klasszikusok közül bármelyik, Háború és béke, Anna Karenina, Bűn és bűhődés mind kimaradtak. Pótolni akarom majd, ha lesz elég elveszíteni való életkedvem.

The book I give as a gift
Nem tudok könyvet adni senkinek, mert a környezetemben senki nem olvas. /morzsol el egy könnycseppet/ Medvegynek szoktam utalásként könyvet ajándékozni, karácsonyra kapta Terry Pratchett-Neil Gaiman Good Omens-ét, de még el sem kezdte a disznó.

The book I’d most like to be remembered for
A sajátom, amit addigra talán sikerül megszülnöm, haha.

My earliest reading memory
Nem a saját emlékem, de a legkorábbi könyves élményem talán a videófelvétel, ahogy kb. egyévesen ülök és lapozgatok egy nagy képeskönyvet, majd kicsit durvábban kezdem gyűrni a lapot. Anyukám a kamerán kívülről rám szól, hogy óvatosan Viki, mire én kinézek rá és beletépek.
Saját emlékem pedig ahogy anyukám felolvas nekem a Léghajóval a világ körülből.

My comfort read
Elsőre azt mondtam volna, hogy nekem olyan nincs, de belegondolva vizsgaidőszakokban az Educated-hez meg az Anonyma: Egy nő Berlinben könyvekhez tértem vissza.
Meg hát persze a Harry Potter sorozathoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése