A Királynő temetésének napját (a tegnapit) majdnem minden munkaadó kiadta szünetnek, Medvegy sem dolgozik, az összes bolt zárva volt - szóval a mi faszom Starbucksunk nyitva volt. Eredetileg be voltam osztva, amikor még csak sima hétfő volt, de amikor kiderült a temetés meg a munkaszüneti nap, levettek a műszakomról, majd kicsit később újraosztották és kitalálták, hogy kettévágják az egyik hosszabb műszakot és én kaptam az első felét - de mivel aki a másik felet csinálta volna, beírta, hogy ő inkább otthon maradna, megörököltem a teljeset. Már majdnem hisztérikus rohamot kaptam, amikor Work Bestie 2 felajánlotta, hogy átveszi tőlem az egészet, pihenjek. Sírtam*.
*már csak azért is, mert az agyam nem bírja feldolgozni, ha valaki szívességet tesz nekem vagy ad nekem valamit csak úgy. gyerekkorom óta így működöm, kedvenc ilyen emlékem, amikor az egyik általános iskolás barátnőm anyukája elbeszélgetett az anyukámmal, hogy "sieglinde-nek gondjai vannak az elfogadással", amikor véletlenül kétszer vették meg az aktuális gyerekmagazint, és a duplikált példányt nekem akarták adni, én meg nem voltam hajlandó elfogadni. voltam nyolc éves.
Mindenestre elmentünk tegnap biciklizni, jó volt nagyon.
Most meg három recruiterrel is kapcsolatban vagyok, mert elkezdtem komolyan munkát keresni, és anyukám tegnap átvette a Tanulányi Osztályon a HCCP regisztrációmhoz szükséges dokumentumokat. Van egy olyan érzésem, hogy valami lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése